Azonos neműek közötti párkapcsolati erőszak

A mai adásban az azonos neműek közötti párkapcsolati erőszakról szóló kutatásról beszélgetünk Turai Katalin Ráhellel.
Hallgassátok!

FM 90.3 Tilos Rádió, Zártkörű Lányok. www.tilos.hu
Az adás 17 és 18.30 között hallgatható vagy a későbbiekben a Tilos hangtárból visszahallgatható.

Szavakkal verve

A holnapi műsor témája a szóbeli erőszak. 
Vendégünk Tóth Györgyi a NaNe munkatársa.
Adás 17 és 18.30 között, Tilos Rádió, Zártkörű Lányok.
Online hallgatható a www.tilos.hu oldalon vagy az FM 90.3 csatornán.

"Hatalomérzetünk sokkal elevenebb,

amikor megtörjük egy ember életkedvét,

mint amikor megnyerjük a szívét."

(Eric Hoffer) 

erőszak

ha ezt a szót halljuk, legtöbbünknek valamilyen fizikai erőszak jut eszünkbe

van azonban egy másfajta erőszak is, a szóbeli

a verbális bántalmazásnak számtalan formája létezik, azonban minden esetben FONTOS tudni, hogy a szóbeli erőszak a fizikai erőszak "előszobája"

a világban éltünkben, jártunkban-keltünkben, valószínűleg nem is tudjuk - felmérni sem - hányan vannak körülöttünk, akik ilyen típusú erőszak áldozatai a mindennapjaikban

utazunk a villamoson, dolgozunk egy kollektívában, testedzünk egy fitness klubban - és fogalmunk sincs róla, hogy Kati, aki a kolléganőnk, vagy Zsuzsi, aki a fodrászunk, (jóval ritkább esetben) Péter, aki gyermekünk tanítója milyen szenvedésnek, megalázó leértékelésnek van kitéve - otthon, pl. a párkapcsolatában

szomorú, de tény, sokszor maga Kati/Zsuzsi/Péter sem látja/tudja, hogy ő bizony erőszak áldazata

pedig, számtalan jele és formája van


a "szellemes" gúny (és aztán a mondat: "Ugyan már, nem érted a viccet!"), a másik cikizése, lejáratása, aláásása  ("Sosem leszel rá képes, ez neked túl magas!"), a (finom) lekicsinylés, leszólás, ("Túl érzékeny vagy!") leértékelés, ("Fogalmad sincs, miről beszélsz!") becsmérlés, bagatellizálás, (Ugyan már, bolhából csinálsz elefántot!") a vádaskodás/hibáztatás/ítélkezés/kritizálás ("Nagyon végletesen gondolkodsz!", "Az a baj veled, hogy..."), a beszélgetés akadályozása a hűvös közöny, vagy a néma ridegség által, a manipulatív kényszerítés (a "felnőtt" hiszti), vagy éppen, a lehengerlés, az értelmetlen követelőzés, a nyílt dühöngés fenyegetéssel, parancsolgatással, ("Azt mondtam, erről nem beszélünk!", "Vegyél vissza!"), TAGADÁSsal kísérve ("Én ugyan soha nem mondtam ilyet, ezt csak kitalálod!") hogy csak néhányat említsek
a szóbeli bántalmazás - legalábbis, egy ideig - nem látszik, és amikor "megmutatkozik", akkor sem úgy, ahogyan a fizikai erőszak, de előbbinek is VAN(nak) testi megnyilvánulása(i)
biztos lehet benne, hogy szóbeli bántalmazóval él/dolgozik együtt az, aki...
pl. azt érzi, akármennyit alszik, mégis teljesen kimerült - állandóan émelyeg, kínzó fejfájás gyötri; szervi ok nélkül folyamatosan fáj a háta; de a szóbeli erőszak hatása az is, ha valakinek már-már elviselhetetlen terhet jelent - önmagának LENNI

a szóbeli bántalmazás hatása(i) minőségi természetű(ek)
a verbális erőszak mindig önbecsülésünket veszi célba, természetünket, és/vagy képességeinket támadja, és legtöbbször a bántalmazottnak senkije nincs, aki tanúsítaná élményeit - ezért elég hamar eljut abba az állapotba, melyben azt érzi: talán mégis ő az, aki rosszul értelmezi a valóságot, ennek folyományaként pedig, elkezd kételkedni abban, vajon tényleg azt érzi-e, amit érez

a szóbeli erőszak mindig a másik feletti uralom megszerzésének célja, a hatalom gyakorlásának eszköze
egy ilyen kapcsolatban a téma soha nem a konfliktus, hanem a bántalmazás maga, és ez, a szokásos problémakezelő módszerekkel nem oldható meg
egy kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló kapcsolatban empatikus kommunikáció és megértés köt a másikhoz
egy szóbelileg bántalmazó kapcsolat ehhez közel sem szagol, a verbális bántalmazás idővel egyre intenzívebbé válik, s az áldozat alkalmazkodik hozzá: megszokja és megtanulja tolerálni az őt ért erőszakot (sőt, magában még mentegeti is az erőszaktevőt: "Tényleg hülyén viselkedtem, csak azért mondta, amit mondott."), önbecsülése pedig szép lassan felőrlődik

a szóbeli erőszak által kialakuló sérülés(ek) mértéke az áldozat megélt szenvedése(inek) intenzitásától függ, és ne legyenek kétségeink: az ebből való gyógyulás sokkal tovább tart, mint a fizikai erőszak utáni felépülés

( Az idézet a  http://enkerekvilagom.blogspot.hu/2011/02/szavakkal-verve.html címről származik.)

Politika és coming out

A mai Zártkörű Lányok vendége Ungár Klára és Léderer András.
Adás 17 és 18.30 között. FM 90.3 vagy online www.tilos.hu

Orbán Viktor  egy kérdésre válaszolva a homoszexuálisok közösségéről azt mondta: a tolerancia nem azt jelenti, hogy tőlünk különböző életfelfogásokat azonos szabályozás alá vonnánk.

Meg azt is, hogy: hálás a homoszexuálisok közösségének, hogy nem azt provokatív magatartást folytatja, amivel számos európai országnak meg kell küzdenie és pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit szeretne. 

Ungár Klára bejegyzésére viharos kommentek érkeztek: egyfelől elítélőleg, miután a politikus nevesítette az esetleges "másságukat"  titkoló fideszes politikusokat, másfelől azonban olyan vélemények is megfogalmazódtak, hogy érthető a harag, és Ungár pusztán egy képmutatást leplezett le. 

TEST VÍZIÓK

Test víziók

A Nemzeti Táncszínház február 26-27. között kétnapos konferenciát szervez Test víziók címmel az Átrium Film-Színházban. A program fókuszában az emberi test problematikája áll, amelyhez a legkülönbözőbb szakterületek képviselői kapcsolódnak előadásukkal.

A Nemzeti Táncszínház kétnapos konferenciát szervez, amelynek középpontjában az emberi test áll. Vizsgálat tárgyát képezi, hogy a test, mint kommunikációs felület milyen jelentéstartalmak hordozója lehet zárt közösségekben, mik azok az anatómiai határok, amelyek egy táncművész kezét megkötik, hogyan használja évszázadok óta a társadalmi testnormától eltérő alakokat a szórakoztatóipar és cirkuszművészet, miféle test-szemlélet tükröződik El Kazovszkij híres performanszaiban, illetve melyek a színházi gyakorlat azon pillanatai, mikor a színpadi szerep testként értelmeződik. Az elméleti előadásokat izgalmas performanszok és testtorzókból készült installációk egészítik ki.

Meghívott vendégünk:
 OLtai Kata 
(Videó a linkre kattintva)

OLTAI KATA
művészettörténész, kurátor

Az Elefántember, a Szakállas nő, a Kardnyelő és a Tetovált ember – deformált és transzformált testek. Női és férfi testmetaforák a cirkusz jelenségek kritikai olvasatában

Arra teszek kísérletet az előadásomban, hogy vázoljam a társadalmi testnormától eltérő jelenségek magyarázatát, segítségül hívva a 18. századtól létező “állandó” cirkusztoposzokat. A normaként felállított testkánon viszonylag szűk mezsgyét szab ki mind a konszenzusosan  nőiesnek, vagy a férfiasnak számító tulajdonságok skáláján. Ami ezen kívül esik az abnormalitás, deformitás, betegség, ijesztő, visszataszító vagy a tabu kategóriájába esik. Ezeket a jelenségeket kisarkítva használja a szórakoztatóipar évszázadok óta, a kritikai kultúraolvasat pedig lehetőséget nyújt, hogy a hierarchikusan és politizált módon létrehozott reprezentációk mögé nézzünk, és test és identitás ilyen típusú metszetét górcső alá vonjuk.

és

RÉNYI ANDRÁS
esztéta

A táncos és a táncosként megjelölt test

Az előadáson közvetlenül El Kazovszkij (1948-2008) híres performanszainak (az ún. Dzsan-panoptikumoknak) test-szemléletével foglalkozom  - a táncoló balerina motívumának vizsgálatán keresztül. Egy rövid filmbejátszás erejéig érintem Matthew Bourne 1995-ös Hattyúk tava-előadását, ennek segítségével a tánc által megmutatkozó illetve a performansz során manipulált test különbségeit elemzem. El Kazovszkij élő testeket, antik mitológiai és európai kulturális-történeti allúziókat ötvöz személyes motívumokkal, hogy egy operai látványosságú, mégis drámai végkicsengésű “szertartás” során színre vigye és közvetlen nézői tapasztalattá tegye a nemi identitás sorskérdéseit illetve a Szépség leigázásása és a neki való kiszolgáltatottság szerelemfilozófiai dilemmáit.

Tilos Rádió, Zártkörű Lányok 17 és 18.30 között
www.tilos.hu vagy FM 90.4