Test víziók
A Nemzeti Táncszínház
február 26-27. között kétnapos konferenciát szervez Test víziók címmel
az Átrium Film-Színházban. A program fókuszában az emberi test
problematikája áll, amelyhez a legkülönbözőbb szakterületek képviselői
kapcsolódnak előadásukkal.
A Nemzeti Táncszínház kétnapos konferenciát szervez, amelynek
középpontjában az emberi test áll. Vizsgálat tárgyát képezi, hogy a
test, mint kommunikációs felület milyen jelentéstartalmak hordozója
lehet zárt közösségekben, mik azok az anatómiai határok, amelyek egy
táncművész kezét megkötik, hogyan használja évszázadok óta a társadalmi
testnormától eltérő alakokat a szórakoztatóipar és cirkuszművészet,
miféle test-szemlélet tükröződik El Kazovszkij híres performanszaiban,
illetve melyek a színházi gyakorlat azon pillanatai, mikor a színpadi
szerep testként értelmeződik. Az elméleti előadásokat izgalmas
performanszok és testtorzókból készült installációk egészítik ki.
Meghívott vendégünk:
OLtai Kata
(Videó a linkre kattintva)
OLTAI KATA
művészettörténész, kurátor
Az Elefántember, a Szakállas nő, a Kardnyelő és a Tetovált ember – deformált és transzformált testek. Női és férfi testmetaforák a cirkusz jelenségek kritikai olvasatában
Arra teszek kísérletet az előadásomban, hogy vázoljam a társadalmi testnormától eltérő jelenségek magyarázatát, segítségül hívva a 18. századtól létező “állandó” cirkusztoposzokat. A normaként felállított testkánon viszonylag szűk mezsgyét szab ki mind a konszenzusosan nőiesnek, vagy a férfiasnak számító tulajdonságok skáláján. Ami ezen kívül esik az abnormalitás, deformitás, betegség, ijesztő, visszataszító vagy a tabu kategóriájába esik. Ezeket a jelenségeket kisarkítva használja a szórakoztatóipar évszázadok óta, a kritikai kultúraolvasat pedig lehetőséget nyújt, hogy a hierarchikusan és politizált módon létrehozott reprezentációk mögé nézzünk, és test és identitás ilyen típusú metszetét górcső alá vonjuk.
és
RÉNYI ANDRÁS
esztéta
A táncos és a táncosként megjelölt test
Az előadáson közvetlenül El Kazovszkij (1948-2008) híres performanszainak (az ún. Dzsan-panoptikumoknak) test-szemléletével foglalkozom - a táncoló balerina motívumának vizsgálatán keresztül. Egy rövid filmbejátszás erejéig érintem Matthew Bourne 1995-ös Hattyúk tava-előadását, ennek segítségével a tánc által megmutatkozó illetve a performansz során manipulált test különbségeit elemzem. El Kazovszkij élő testeket, antik mitológiai és európai kulturális-történeti allúziókat ötvöz személyes motívumokkal, hogy egy operai látványosságú, mégis drámai végkicsengésű “szertartás” során színre vigye és közvetlen nézői tapasztalattá tegye a nemi identitás sorskérdéseit illetve a Szépség leigázásása és a neki való kiszolgáltatottság szerelemfilozófiai dilemmáit.
esztéta
A táncos és a táncosként megjelölt test
Az előadáson közvetlenül El Kazovszkij (1948-2008) híres performanszainak (az ún. Dzsan-panoptikumoknak) test-szemléletével foglalkozom - a táncoló balerina motívumának vizsgálatán keresztül. Egy rövid filmbejátszás erejéig érintem Matthew Bourne 1995-ös Hattyúk tava-előadását, ennek segítségével a tánc által megmutatkozó illetve a performansz során manipulált test különbségeit elemzem. El Kazovszkij élő testeket, antik mitológiai és európai kulturális-történeti allúziókat ötvöz személyes motívumokkal, hogy egy operai látványosságú, mégis drámai végkicsengésű “szertartás” során színre vigye és közvetlen nézői tapasztalattá tegye a nemi identitás sorskérdéseit illetve a Szépség leigázásása és a neki való kiszolgáltatottság szerelemfilozófiai dilemmáit.
