Vendégünk Tóth Györgyi a NaNe munkatársa.
Adás 17 és 18.30 között, Tilos Rádió, Zártkörű Lányok.
Online hallgatható a www.tilos.hu oldalon vagy az FM 90.3 csatornán.
"Hatalomérzetünk sokkal elevenebb,
amikor megtörjük egy ember életkedvét,
mint amikor megnyerjük a szívét."
(Eric Hoffer)
erőszak
ha ezt a szót halljuk, legtöbbünknek valamilyen fizikai erőszak jut eszünkbe
van azonban egy másfajta erőszak is, a szóbeli
a verbális bántalmazásnak számtalan formája létezik, azonban minden
esetben FONTOS tudni, hogy a szóbeli erőszak a fizikai erőszak
"előszobája"
a világban éltünkben, jártunkban-keltünkben, valószínűleg nem is tudjuk - felmérni sem - hányan vannak körülöttünk, akik ilyen típusú erőszak áldozatai a mindennapjaikban
utazunk a villamoson, dolgozunk egy kollektívában, testedzünk egy
fitness klubban - és fogalmunk sincs róla, hogy Kati, aki a kolléganőnk,
vagy Zsuzsi, aki a fodrászunk, (jóval ritkább esetben) Péter,
aki gyermekünk tanítója milyen szenvedésnek, megalázó leértékelésnek van
kitéve - otthon, pl. a párkapcsolatában
szomorú, de tény, sokszor maga Kati/Zsuzsi/Péter sem látja/tudja, hogy ő bizony erőszak áldazata
pedig, számtalan jele és formája van
a "szellemes" gúny (és aztán a mondat: "Ugyan már, nem érted a viccet!"), a másik cikizése, lejáratása, aláásása ("Sosem leszel rá képes, ez neked túl magas!"), a (finom) lekicsinylés, leszólás, ("Túl érzékeny vagy!") leértékelés, ("Fogalmad sincs, miről beszélsz!") becsmérlés, bagatellizálás, (Ugyan már, bolhából csinálsz elefántot!") a vádaskodás/hibáztatás/ítélkezés/kritizálás ("Nagyon végletesen gondolkodsz!", "Az a baj veled, hogy..."), a beszélgetés akadályozása a hűvös közöny, vagy a néma ridegség által, a manipulatív kényszerítés (a "felnőtt" hiszti), vagy éppen, a lehengerlés, az értelmetlen követelőzés, a nyílt dühöngés fenyegetéssel, parancsolgatással, ("Azt mondtam, erről nem beszélünk!", "Vegyél vissza!"), TAGADÁSsal kísérve ("Én ugyan soha nem mondtam ilyet, ezt csak kitalálod!") hogy csak néhányat említsek
a szóbeli bántalmazás - legalábbis, egy ideig - nem látszik, és amikor "megmutatkozik", akkor sem úgy, ahogyan a fizikai erőszak, de előbbinek is VAN(nak) testi megnyilvánulása(i)
biztos lehet benne, hogy szóbeli bántalmazóval él/dolgozik együtt az, aki...
pl. azt érzi, akármennyit alszik, mégis teljesen kimerült - állandóan émelyeg, kínzó fejfájás gyötri; szervi ok nélkül folyamatosan fáj a háta; de a szóbeli erőszak hatása az is, ha valakinek már-már elviselhetetlen terhet jelent - önmagának LENNI
a szóbeli bántalmazás hatása(i) minőségi természetű(ek)
a verbális erőszak mindig önbecsülésünket veszi célba, természetünket, és/vagy képességeinket támadja, és legtöbbször a bántalmazottnak senkije nincs, aki tanúsítaná élményeit - ezért elég hamar eljut abba az állapotba, melyben azt érzi: talán mégis ő az, aki rosszul értelmezi a valóságot, ennek folyományaként pedig, elkezd kételkedni abban, vajon tényleg azt érzi-e, amit érez
a szóbeli erőszak mindig a másik feletti uralom megszerzésének célja, a hatalom gyakorlásának eszköze
egy ilyen kapcsolatban a téma soha nem a konfliktus, hanem a bántalmazás maga, és ez, a szokásos problémakezelő módszerekkel nem oldható meg
egy kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló kapcsolatban empatikus kommunikáció és megértés köt a másikhoz
egy szóbelileg bántalmazó kapcsolat ehhez közel sem szagol, a verbális bántalmazás idővel egyre intenzívebbé válik, s az áldozat alkalmazkodik hozzá: megszokja és megtanulja tolerálni az őt ért erőszakot (sőt, magában még mentegeti is az erőszaktevőt: "Tényleg hülyén viselkedtem, csak azért mondta, amit mondott."), önbecsülése pedig szép lassan felőrlődik
a "szellemes" gúny (és aztán a mondat: "Ugyan már, nem érted a viccet!"), a másik cikizése, lejáratása, aláásása ("Sosem leszel rá képes, ez neked túl magas!"), a (finom) lekicsinylés, leszólás, ("Túl érzékeny vagy!") leértékelés, ("Fogalmad sincs, miről beszélsz!") becsmérlés, bagatellizálás, (Ugyan már, bolhából csinálsz elefántot!") a vádaskodás/hibáztatás/ítélkezés/kritizálás ("Nagyon végletesen gondolkodsz!", "Az a baj veled, hogy..."), a beszélgetés akadályozása a hűvös közöny, vagy a néma ridegség által, a manipulatív kényszerítés (a "felnőtt" hiszti), vagy éppen, a lehengerlés, az értelmetlen követelőzés, a nyílt dühöngés fenyegetéssel, parancsolgatással, ("Azt mondtam, erről nem beszélünk!", "Vegyél vissza!"), TAGADÁSsal kísérve ("Én ugyan soha nem mondtam ilyet, ezt csak kitalálod!") hogy csak néhányat említsek
a szóbeli bántalmazás - legalábbis, egy ideig - nem látszik, és amikor "megmutatkozik", akkor sem úgy, ahogyan a fizikai erőszak, de előbbinek is VAN(nak) testi megnyilvánulása(i)
biztos lehet benne, hogy szóbeli bántalmazóval él/dolgozik együtt az, aki...
pl. azt érzi, akármennyit alszik, mégis teljesen kimerült - állandóan émelyeg, kínzó fejfájás gyötri; szervi ok nélkül folyamatosan fáj a háta; de a szóbeli erőszak hatása az is, ha valakinek már-már elviselhetetlen terhet jelent - önmagának LENNI
a szóbeli bántalmazás hatása(i) minőségi természetű(ek)
a verbális erőszak mindig önbecsülésünket veszi célba, természetünket, és/vagy képességeinket támadja, és legtöbbször a bántalmazottnak senkije nincs, aki tanúsítaná élményeit - ezért elég hamar eljut abba az állapotba, melyben azt érzi: talán mégis ő az, aki rosszul értelmezi a valóságot, ennek folyományaként pedig, elkezd kételkedni abban, vajon tényleg azt érzi-e, amit érez
a szóbeli erőszak mindig a másik feletti uralom megszerzésének célja, a hatalom gyakorlásának eszköze
egy ilyen kapcsolatban a téma soha nem a konfliktus, hanem a bántalmazás maga, és ez, a szokásos problémakezelő módszerekkel nem oldható meg
egy kölcsönösségen és egyenrangúságon alapuló kapcsolatban empatikus kommunikáció és megértés köt a másikhoz
egy szóbelileg bántalmazó kapcsolat ehhez közel sem szagol, a verbális bántalmazás idővel egyre intenzívebbé válik, s az áldozat alkalmazkodik hozzá: megszokja és megtanulja tolerálni az őt ért erőszakot (sőt, magában még mentegeti is az erőszaktevőt: "Tényleg hülyén viselkedtem, csak azért mondta, amit mondott."), önbecsülése pedig szép lassan felőrlődik
a szóbeli erőszak által kialakuló sérülés(ek) mértéke az áldozat megélt szenvedése(inek) intenzitásától függ, és ne legyenek kétségeink: az ebből való gyógyulás sokkal tovább tart, mint a fizikai erőszak utáni felépülés
( Az idézet a http://enkerekvilagom.blogspot.hu/2011/02/szavakkal-verve.html címről származik.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése